Látnivalók

Magyarország, Visegrád:

Vízibástya. A dunai hajóforgalmat ellenőrizte és az als vár vízellátását biztosította. Több emeletes román stílusú építmény volt. Különösen a török háborúkban játszott fontos szerepet. A Duna-parti vontatóút, később az országút építése miatt lebontották, mai formáját Schulek János 1937-es helyreállítása során nyerte. Ma kiegészítve áll. Láthatjuk az egykori kis várudvart, a falakon a román korból való ajtókat és ablakokat. Címereket, az országzászlót, IV. Béla szobrát tekinthetjük meg.

Görgey-ház. Itt élt Görgey Artúr életének utolsó szakaszában, visegrádi önkéntes száműzetése idején.

Lakótorony. A Duna mentén páratlan épületegyüttest alkot a Vízi bástya - az alsóvár és a fellegvár erős falakkal összekötött rendszere. Valószínűleg a Rajna vidékének vámvárai mintájára épült. Maga a lakótorony kétségtelenül francia mintára készült el és francia mesterek valószínűleg közvetlenül részt vettek felépítésében. A várral egy időben felépült torony a védelmi funkción túl részben a királyi udvar elhelyezésére, részben vendégjárás idején a kíséret elszállásolására is szolgált. Újabb adatok szerint Mátyás király egy ideig itt tartotta fogva Drakulát (Vlad Tepes román fejedelmet). A masszív épület a török háborúk során lőporrobbanás következtében részben leomlott. Ötszintes román építmény volt, a tetőteraszon párkányzattal, alatta körbefutó fedett védőfolyosóval. Schulek Frigyes kezdte meg a restaurálását- ez volt a hazai műemlékvédelem kezdete. Csak a harmadik emeletig jutott el, az épületet a két világháború között látták el ideiglenes zsindelyes fedéssel. Az 1950-es tűzvész után, Sedlmayr János tervei szerint, mai formájában 1968-ban készült el. A hiányzó részeket vasbetonból építették meg. Az ötszintes épület 31 m magas, falvastagsága 3,5 m, a nyújtott hatszög csúcsánál 8 m! Legépebben a keleti oldal maradt meg, itt több eredeti ablaknyílást találunk. A nyugati oldalhoz melléktorony csatlakozott, amelyet elbontottak. Az alsóvárat falrendszer veszi körül, amelynek legépebben megmaradt része az északi kaputorony. Ma az alsóvárban kiállítás van. Az első szinten a Szakál Ernő által helyreállított Anjou-kútház, a galérián a vár újjáépítésének története látható. A második emeleten a Mátyás-kori reneszánsz kőfaragványokat állítják ki (Herkules-kút, oroszlános falikút, Visegrádi Madonna). A harmadik emeleten időszaki kiállítások, a negyediken az egykor boltozatokat jelző acél hálók alatt Visegrád történetét mutatja be a kiállítás.

Sibrik-domb. A 330-as években épített római tábor 200-300 fős védősereget fogadott be. A háromszög alaprajzú erősség falai 1 m vastagok voltak, sarkain legyező alakú saroktornyok álltak, a falakat patkó alakú tornyok erősítették. A késő római kor kaputornyát is megtalálták. A helyére épült ispánsági várból jól megmaradtak az ispáni lak falainak maradványai. Ezekre az építményekre a talajszintből kb. fél-1 méterre kiálló maradványok emlékeztetnek.

Prépostsági templom romjai. A legújabb feltárások eredményeként ismertük meg. A XI. század elejéről származó kis félköríves szentélyű templom helyére épült a XI. század vége felé. A maga korában tekintélyes méretűnek számított: kb. 18 m hosszú és 9 m széles volt, egy hajóval és egyenes záródású szentéllyel. Szentélyrekesztő korlát, külső lépcsőtorony csatlakozott hozzá. Díszes kőfaragványok ékesítették. A legkorábbi magyar freskórészleteket a templom déli falán 1 m magasságig megtalálták.

Mátyás király szobra. Fadrusz János művének részmásolata.

Fő utca 25. A királyi palota egyetlen máig használatban lévő része. Az első díszudvart határolta északról. Jelenleg a múzeum használja. A legutóbbi időkben egy fali csorgókút maradványait is feltárták.

Királyi palota. A középkori Magyarország egyik leghatalmasabb épületegyüttese Károly Róbert idején született. Már ekkor újszerű jegyek jellemezték: kényelmes lakópalota, amely a Dunára néz, épületei védelmi funkció nélkül lakói kellemes életét biztosították, ezért a tájban oldottan, lazán, a hegy oldalába mélyített teraszokon, több szintben, díszudvarok köré csoportosítva helyezkednek el. I. Lajos 1355 után udvarát egy időre visszahelyezvén Visegrádra, jelentősen kibővítette az épületegyüttest. Megépítette a királyi kápolnát és elkészült a déli - királynői palotaszárny is. Valószínűleg az ő idejéből valók az Anjou-díszkutak- a második és negyedik teraszról. Mátyás király reneszánsz szellemben átalakíttatta az épületegyüttest, új díszkutakat faragtatott és reneszánsz díszítésekkel látta el a palotát, felépítette a nagy díszlépcsőt. Bár halála után a palota folyamatosan romlott, de még a török kori utazók is számot adnak a pompás épület maradványairól. Az utolsó döfést az újratelepítés adta, ekkor széthordják köveit, a hegyoldalakról lefolyó víz hordalékkal temeti be, így a múlt században már nyomát sem látni, olyannyira, hogy sokan a mesék birodalmába utalják. Schulek János 1934-ben bukkan a palota tornyainak maradványaira és felfedezi a díszudvart a reneszánsz Herkules-kúttal. A világháború után Dercsényi Dezső és Héjj Miklós tárja fel a ma is látható maradványokat, konzerválják és látogathatóvá teszik. Jelenleg a palotaegyüttesnek vélhetőleg mintegy egyharmada van felszínen, alig tárták fel a déli ún. királynői palotát és fogadóudvart. A teraszosan elhelyezkedő palota földszintjén a fogadó udvar volt. Most a bejáratnál emlékművek, faragványok fogadják az érkezőt és megtekinthető az eredeti bejárati kapu kiásott része. Feltűnő, hogy ez a mai szintnél 2-3 méterrel mélyebben volt. A második szinten helyezkedik el a gótikus kerengővel körbevett díszudvar. A kerengő részben helyreállították, mint ahogy az odavezető ülőfülkés folyosót is. Az udvar közepén van a vörös márványból faragott híres díszkút, amelynek oldallapjait Mátyás címereivel majdnem teljesen épen megtalálták. A nyolcszögű építmény felett emelkedett a mintegy 2 m átmérőjű vörös márvány tál, felette pedig baluszteren a vízköpő figurája: a sokfejű hidrával hadakozó gyermek Herkules. A harmadik szinten volt a két palota között az egész együttes építészeti hangsúlyát adó királyi kápolna. 31m hosszú, támpilléres, a nyolcszög felével záruló kápolna gótikus stílusban épült. Mátyás faragott, aranyozott famennyezettel látta el, oltárai fehér alabástromból készültek. Az ún. Visegrádi Madonna domborműve kívülről díszítette az épületet. A negyedik teraszon volt a fürdő és a király magánkertje, ma is ott látható, híres oroszlános, baldachinos falikúttal.

Vadászkastély. Egykor a koronauradalom intézőjének háza volt, a múlt században királyi vadászház, majd a Mátyás király Múzeum épülete. Fából épült részeit lebontották. A főépület és az előtte levő kapu helyrehozatalra vár, az egykori árkádos oldalszárnyakban a kőtár kapott helyet.

Ágasház. A vadászkastélytól a partra vezető platánsoros sétány déli oldalán készült el Makovecz Imre különleges, hajlított ágasfákból és üvegből összeállított U alakú udvara, ahol boltokat, éttermet, utazási irodát találhatunk.

Mária-kápolna. A platánsor tengelyében álló XVIII. századi barokk kápolna, korabeli oltárral és kegyképpel.

Plébániatemplom. Késő barokk építmény 1782-ből. Homlokzati tornyos, egyhajós épület. Barokk berendezése van, a főoltárkép Vinzenz Fischer alkotása.

A Kálvária-kápolna barokk stílusban épült a XVIII. században. Harangtornyos kis épület, hozzá festői stációsorozat vezet. A közeli Viktorin-emlékműtől vezet a várig hazánk első turistaútja -1869-ben avatták fel.

Fellegvár. A IV. Béla idején épült vár még csak az ún. északi palotaszárnyból, az öregtoronyból, az épületeket körülvevő kerítőfalból, a csapóhidas- farkasvermes kaputoronyból állt. Az Anjou-korban először a kaputoronyhoz kapcsolódó nyugati és keleti palotaszárnyak épülnek fel, majd I. Lajos korában elnyeri formáját a belső vár az azt körülvevő védősikátorral és várárokkal, és felépítik az alsó várudvart is. Zsigmond felépíti a külső várfalrendszert és a keleti kaputornyot. Mátyás király teljessé teszi a várudvar körülépítését, új lovagtermet emel a nyugati szárny folytatásában. A török időkben több ostromon esett át, de a kegyelemdöfést a Lipót császár által elrendelt lerombolás adta. Helyreállították a kaputornyot, bizonyos mértékig a keleti és nyugati palotaszárny épületeit is. A vár megtekintését a keleti kaputoronnyal kezdhetjük. Ötszög alaprajzú erős torony, a boltozott belső térben ülőfülkével, az emelet magasságában jól lehet látni a védőfolyosót hordó kőkonzolokat. Az egykori északi őrtorony maradványaitól pár lépcsőn juthatunk fel a középső várudvar helyreállított épületébe, ahol a vár építéstörténetével ismerkedhetünk meg egy kisebb kiállításon. Utunk innen a belső falszoroson át vezet a belső kaputoronyig. A torony emeletéről szép kilátás tárul elénk. A várudvaron a ciszterna, az öregtorony alapfalai és az északi szárny látható. A nyugati szárnyablaknyílásai és a középkori termek aránylag jó állapotban megmaradtak. Kandallómaradványok, szép kilátás a Dunára. A keleti oldalon a kápolna és a vendégszárny épületének első szintjét állították helyre.