Látnivalók

Magyarország, Mohács:

Volt ferences templom és kolostor. 1740-ben építették. Homlokzati tornya, keskeny homlokzata, díszes kapuja és három boltszakaszos hajója van. Oltárképe Dorfmeister István műve, s azt a jelenetet ábrázolja, amikor Szent István felajánlja a koronát Szűz Máriának. A templomhoz tartozó rendház egyemeletes, tízablakos épület, 1724-ben kezdték meg építését.

Hősi emlékmű. 1935-ben állították a négy oszlopon nyugvó, kapufejszerűen lezárt, 24 m magas építményt az első világháborúban elesettek emlékére. Tervét Visy Zoltán készítette, a környező parkot Fehérváry István tervezte. Az emlékmű az előtte elterülő 36m hosszú, 14 m széles mesterséges vízmedencében tükröződik.

Hősök parkja. A gondozott séta utak mentén művészi szobrok állnak: Schaár Erzsébet Bartók Béla-portréja, Varga Imre Radnóti Miklós szobra, a Kodály Zoltán-portré Borsos Miklós alkotása, a Busó figurája Kiss Nagy András műve.

Római katolikus emléktemplom. Fogadalmi templomnak is nevezik. A város legnagyobb arányú építészeti alkotása. Alapkövét 1926-ban tették le. Árkay Aladár és fia, Árkay Bertalan tervei szerint épült, bizánci stílusban. Kupolája 30 m magas és 20 m széles, rézlemez borítja. Belső terében 3600 ember fér el. A közadakozásból épült templombelső művészeti installációi közül figyelemre méltóak színes üvegablakai, amelyeket Árkayné Sztehló Lili készített, valamint Kolbe Mihály freskói. A templom érdekessége, hogy alapjaiba 3000 magyar község, 52 város és 25 megyeháza udvarából vett egy-egy kg emlék-földcsomagot építettek be, mellyel a nemzeti összefogást kívánták jelképezni.

Városháza. Hosszan elnyúló, egyemeletes épület, amely a teret kelet felöl lezárja. Eredetileg is városháza céljaira épült, Árkay Aladár tervei szerint, 1926-1927-ben. Az épület keleties, török-mór díszítőelemekkel gazdagított, magyaros stílusú. Az épület belseje, főleg az emeleti díszterem belső kiképzése, stukkós famennyezete is keleties hangulatot áraszt. A díszteremből széles erkély nyílik a térre. A közgyűlési terem falán Bán István nagyméretű gobelinje látható. A terembe készült, díjat nyert munka a busójárás egyik mozzanatát, a busók dunai átkelését ábrázolja. A szemben levő falon Kelle Sándor olajfestménye látható, amely két évszám - 1526 és 1967 - köré komponált jeleneteket ábrázol.

Két zászlótartó rúd. Talapzatukon háromalakos szoborcsoport látható. A három bronz nőalak a nemzetiségek összefogásának szimbóluma; a három vitéz a török hódoltság alóli felszabadulásra, az 1687. évi második mohácsi csatára emlékeztet. Mindkét szoborcsoportot MartineIIi Jenő készítette 1931-ben, illetve 1936-ban.

Református templom. 1790-ben épült. Egyetlen hagymasisakos homlokzati tornya van. Úrvacsorakelyhe 1570-böl való, mely az 1990-es években, a megyei Református Múzeumba került.

Zsidó mártírok emlékműve. A leégett izraelita lelkészlakás és iskola helyén. Az 1949-ben felállított kompozíció azokra a mohácsi és környékbeli zsidó vértanúkra emlékeztet, akiket a második világháború során a fasiszták elpusztítottak.

Belvárosi római katolikus templom. 1766 és 1790 között épült Szent Mihály arkangyal tiszteletére. Egyetlen homlokzat előtti tornyos, homlokzati fülkéiben egy-egy szobor áll. Hajója három boltszakaszos; szentélye trapézzáródású. Barokk főoltára gazdag díszítésű. Szószékét és papi székét copf stíluselemek díszítik. Belső berendezései közül említésre méltó egy régi, kalandos sorsú, fából faragott Boldogasszony-szobor, amelyet még a török elöl menekítettek el a jelenlegi templom elődjéből, a Duna-parton álló és azóta összeomlott Szűz Mária-templomból. Figyelemre méltó érték még egy 850 gramm súlyú, színezüst áldoztatókehely, amelyet Jozefina császárnő 1727-ben adományozott.

Nepomuki Szent János-szobor (a Belvárosi római katolikus templom mögötti téren). A biedermeier stílusú szobrot 1842-ben egy sóhivatalnok állíttatta. Eredeti helye a Duna-parton volt.

Görögkeleti (más néven szerb) templom. A XVIII. században épült. Homlokzati tornya 48 méter magas. Szentélye félköríves, pilléres. Berendezéséből nagy értéket képvisel ikonosztáza, copf stílusú szószéke és egy török eredetű kancsó a XVII. századból.

Busóoszlop. A totemoszlopra emlékeztető bronzszobor Laluja András műve. 1967-ben állították fel, azóta a busójárás alkalmával e téren gyülekeznek a maszkos busók.

Volt püspöki templom. Szent Kereszt- vagy Külvárosi templomnak is hívják. Berényi Zsigmond pécsi püspök építtette 1742-ben. Egyetlen, homlokzat előtti tornya van. Gazdagon díszített kapuzatán Berényi Zsigmond címere látható. A kapu fölött Szent Miklós-szobor, az orom szélein egy-egy királyszobor áll. Hajója három boltszakaszos, szentélye félköríves, déli oldalán oszlopos kapuzattal. Orgonakarzata kőből készült.

Volt püspöki kastély. Egyemeletes, 22 ablakos, tornácos udvarú építmény, a kapu fölött Berényi-címerrel. Építését 1714-ben Nesselrode Vilmos püspök kezdte meg, Berényi Zsigmond folytatta, majd Esterházy Pál püspök 1799-ben fejezte be. Amikor a kastély a város tulajdonába került, előbb huszárlaktanya volt, majd különféle hivatalok költöztek be. Ma Iskolának és a hozzá tartozó kollégiumnak ad otthont.

Lengyel hősök emlékműve. Lechner Jenő tervei szerint készült 1931-ben. A kőoszlopon nyugvó koronás sast Martinelli Jenő mintázta. A mohácsi csatában elesett mintegy 1600 lengyel vitéz emlékére állították.

Volt járásbíróság épület. Helyén a Kereszt kocsma állott. A hagyomány szerint Petőfi Sándor 1841-ben, ebben az épületben játszott színészként. Erre emlékeztet az épület falán Schaár Erzsébet bronz domborműve.

Kálvária kápolna (más néven Csatatéri emlékkápolna). Nyolcszög alaprajzú, klasszicista épület. A bejárat fölötti kronosztichon latin nyelvű szövege közli, hogy 1859-ben épült a mohácsi csatában elesett hősök emlékére. Belsejében Dorfmeister Istvánnak tulajdonított két olajfestmény található, az első és a második mohácsi csatáról. A kápolna bejáratától balra levő, vasráccsal elzárt fülkében két régi ágyúcső látható, melyeket Bádeni Lajos seregei hagytak itt 1687-ben.