Látnivalók

Magyarország, Gyula:

Története. A honfoglaló magyarok katonai vezetőjének, a gyulának tisztség nevét őrzi. Oklevél először 1214-ben említi, 1404-ben városi rangot kapott. Birtokosa, Maróthi János macsói bán kezdte építeni várát a XV. század első felében. Ekkor került a megyeszékhely a névadó Békésről Gyulára. 1566-ban foglalta el a török. Kiűzése után a környék új birtokosa, Harruckern János György a vár mellett építette fel kastélyát. Újjátelepítésében németek és románok is részt vettek. 1856 előtt a Szent János árka választotta el, a bal oldalra eső Német-Gyulát a jobb oldalán elterülő Magyar-Gyulától. A város a vasút kiépítése után elvesztette forgalmi jelentőségét, 1950-ben pedig a megye- székhelynek Békéscsabára kerülésével közigazgatási szerepe is megszűnt. Mindezért kárpótolja most, hogy fürdője, várszínháza és művészeti öröksége révén jelentős idegen forgalmi központ. 1977-ben hozzá - csatolták a határszéli kisközséget, Gyulavárit. Gazdasági nevezetessége, a "gyulai kolbász" európai hírű kiviteli cikk.

A város neves szülöttei:
Ajtósi Dürer Albert ötvös, Albrecht Dürer német festőművész apja (1455-ben innen vándorolt ki Nürnbergbe és telepedett le ott),
Erkel Ferenc (1810-1893) zeneszerző,
Pálffy Albert (1820-1897) író, szerkesztő, Petőfi baráti körének tagja,
Karácsonyi János (1858-1929) püspök, történetíró, akadémikus,
Bródy Imre (1891-1944) fizikus, mérnök, a kriptontöltésű égő feltalálója,
Kohán György (1910-1966) Munkácsy-díjas, neves festőművész.

Bárdos-híd. A négynyílású hidat 1810-ben Vertich József tervei alapján Czigler Antal építette az azóta kiszáradt Bárdos-csatornán át.

Szentháromság-kápolna. Az 1738. évi pestis után fogadalomból építették, 1817-ben bővítették.

Kohán Múzeum. Kohán György szülőfaluja, Gyulavári, ma Gyula része. A festő életének egy részét Gyulán töltötte. A városnak adományozott hagyatékát, festményeit, grafikáit őrzi és mutatja be 1979-ben létesített emlékmúzeuma.

Napfizikai obszervatórium. A Magyar Tudományos Akadémia debreceni napfizikai obszervatóriumának gyulai megfigyelő állomása távcsöveivel a naptevékenységet vizsgálja.

Ferences romkert. A XV. században épült gótikus templom és rendház a török uralom alatt pusztult el. Szentélyében temették el Corvin János lányát és feleségét.

Szent József-templom. Nuszbeck József gyulai mester építette 1863-1866 között, klasszicista stílusban, romantikus elemekkel. A két oldalán levő fülkékben Nepomuki Szent János (1729) és Szűz Mária (XIX. század) szobra áll.

Erkel Ferenc Emlékház. Az 1795-ben, klasszicista stílusban épült egykori kántortanítói lakásban született Erkel Ferenc. Életét, munkásságát, korának zenei világát mutatja be a kiállítás. A látnivalókat kiegészítik a zeneszerző hangszalagról hallható művei.

Százéves cukrászda. A Czigler Antal építette XVIII. századi copf stílusú lakóház berendezése több is száz évesnél: a XIX. század elején készült.

Ladics-ház. Múlt századi berendezett polgárház. 1849. július közepén Mezőerényből jövet itt tartózkodott Petőfi Sándor. Erre utal az emléktábla.

Erkel Ferenc mellszobra Kallós Ede alkotása (1896).

Petőfi szobra Ferenczy Béni alkotása (1948).

Polgármesteri Hivatal 1793-ban, barokk stílusban megyeháznak épült. 1877-ben az eklektika jegyében bővítették. Megyeház utcai szárnyát, amelyben a Békés Megyei Levéltár van, az 1920-as években toldották hozzá.

Belvárosi katolikus templom. Török dzsámi helyén, barokk stílusban, 1777-ben épült fel Johann Linch osztrák építész tervei szerint. Szentélyében van az építtető Harruckern Ferenc síremléke (Martin Schmidt alkotása, 1777). A bejárat fölött látható Harruckern János Györgynek és feleségének, Dirling Antóniának címere.

Régi városháza. Nuszbeck József 1861-ben, romantikus stílusban építette. Ma városi könyvtár.

Görögkeleti román templom. Czigler Antal 1802-1812 között késő barokk stílusban építette. Ikonosztázát Arsza Teodorovics készítette. Toronysisakja 1943-ban leégett. Az újjáépítésekor rövidebb lett.

Groza park. A következő szobrok díszítik: Albrecht Dürer (Kocsis András műve), Bartók Béla (Makrisz Agamemnon), Munkácsy Mihály (Vasas Károly) és Ady Endre (Búza Barna) büsztjei. A parkból nyílik az Almásy-kastély eredeti bejárata, az ún. huszártorony.

Kastély. Az 1745-ben épült, 1795-ben leégett régi kastély helyén Wenckheim Józsefné 1798-1800 között építtette.

József Attila szobra Szabó László alkotása.

Erkel Ferenc Múzeum. Kiállítás a város és a vidék történetére vonatkozó gazdag emlékanyaggal.

Dürer-terem. A múzeum időszaki kiállításának helye. Falát Kiss Sándor "Tiszta forrásból" című domborműve díszíti.

Vármúzeum (Vár). Az alföld egyetlen középkori téglavára. A derékvár saroktornyát 1482 után Corvin János építette. A törökök támadása ellen 1552-től bővítették, erősítették, és ún. huszárvárat emeltek. A Rákóczi-szabadságharc után ezeket lerombolták, csak a belső vár maradt meg. A várárkot átívelő híd 1802-ben, a kapusház a múlt század második felében épült. A XIX. század elején a vár sáncainak és árkainak helyére parkot telepítettek. Belső termeiben vártörténeti kiállítást rendeztek, udvarán pedig 1964 óta évente a Gyulai Várszínház tart előadásokat. A vár egyik sarkában Tóth Béla "Végvári vitéz" című lovas szobra áll. A vár előtt csónakázótó, rajta vízszínpad.

Várfürdő. A kastély 28 holdas parkjában az ötvenes évektől fúrt 46-92 0C meleg, alkáli-hidrogénkarbonátos, négy hévíz kútra alapozott fürdő 1959-ben nyílt meg. Főbejárata mellett van az 1833-ban épült, lovardából alakított fedett fürdő: úszómedence és két gyógymedence. A szabadtéri fürdőben különösen a "dögönyözőt" kedvelik a fürdőzők. A parkban rács védi az Erkel-fát: a helyi hagyomány szerint ennek az öreg juharfának lombjai alatt komponálta a zeneszerző 1861-ben Bánk bán és Brankovics című operáinak némely részeit. A téli bejárat előtt Osváth Mária "Női aktja" látható. A bejárat mellett található a megyei kórház gyógyászati részlege.