Látnivalók

Magyarország, Fertőd:

Esterházy-kastély (Bartók Béla u. 2.) 1764-1766-ban épült, barokk stílusban. Az ország egyik legszebb barokk építménye. Építtetője Esterházy Miklós herceg, császári tábornagy volt, aki "magyar Versailles"-t alakított ki. Nemcsak a kor minden pompájával rendelkező kastélyt építtetett, hanem a szellemi-kulturális élete is Európa-hírűvé tette főúri udvarát. 1761 és 1790 között udvari karmestere volt a korszak egyik legnagyobb zeneszerzője, Joseph Haydn. Vendégeskedett itt, sok más mellett, Mária Terézia és II. József is. A hajdani vadászkastélyt Esterházy József építette 1720-ban, építőmestere Martinelli volt. Ezt bővíttette tovább a szárnyépületekkel és a főhomlokzattal Esterházy Miklós herceg. A herceg-akit Fényes Miklósnak is neveztek - személyes elgondolása és ízlése érvényesült a tervezőmunkában. A munkálatokat építésze, Jacobi Miklós irányította, de építésze volt a kastélynak Hefele Menyhért is. A kastély fekvése és a díszpark, Versailles-t idézi, az építmények pedig a schönbrunni kastélyt. Gyönyörű a kovácsoltvas hármas kapu, amely a kastély udvarába vezet. A díszpark U alakban öleli körül az épületegyüttest, közepén szökőkút áll. Az egykori vadászkastélyhoz mindkét oldalról földszintes, majd kétemeletes épületszárnyak kapcsolódnak. Az udvarról hatalmas díszlépcső vezet az első emeleti díszteremhez. Két oldalán puttók vannak elhelyezve, az egyik mindig az ékező szemébe néz, a másik pedig utánapillant. A kastély déli oldalán terül el a 230 hektár kiterjedésű egykori park. A szimmetrikus elrendezésű park sugárútjai a kastély homlokzata előtti centrumból indulnak ki. A park valaha a szalon folytatását is szolgálta, így a franciás elegancia a szabadban is folytatódott. A növényzet mögött mitológiai vonatkozású templomocskák húzódtak meg (Diana, Vénusz, Fortuna és a Nap templomai). Itt volt a „kínai kertészház” és a „remetelak” is. A díszkert nyugati részén volt a rokokókor udvari életéhez hozzátartozó operaház, amely 400 nézőt fogadott be. Sajnos az épület a századfordulón leégett. A második világháborúban a kastély és berendezései is súlyosan megrongálódtak. Helyreállított formában láthatjuk a földszinti pompás fogadótermet, az ún. Sala Terrenát. Padozata carraria márvány, a falakat Milldorfer mester (osztrák) nagyon szép falfestményei és Bolla György stukkói díszítik. Az emelet középső részén található a zeneterem, amely két szintet ölel fel magasságban (9m), 13 m hosszú és 10 m széles. A teremből jobbra a Haydn-múzeum nyílik, délre pedig a díszterem. A terem négy sarkában aranyozott gipszszobrok állnak, a mennyezeti freskót, amely Apolló diadalát ábrázolja, Grundemann készítette. A kínai szobában látható kínai lakktáblák és chinoeserie falfestmények a kastély becses kincsei.
A kastélyegyütteshez szervesen tartozik a díszudvar bejáratával szemben, az utca másik oldalán látható XVIII. Századi késő barokk stílusú földszintes lovarda épülete és a barokk stílusú hajdani vendéglő.

Muzsikaház. A XVIII. században épült barokk stílusban. Az egyszerű emeletes épületben lakott a világhírű zeneszerző, Joseph Haydn.

Római katolikus Szent Kereszt-templom (a Fertőszéplakra vezető út mentén). 1984-1986 között épült modern templom. Tervezője Szabó István építész volt. A templom oltárképe, az "Esterházi Golgota", Udvari Erzsébet festőművész alkotása.